A Semjéni sárm

Nem értem, miért kritizálják Dr. Semjén Zsoltot mostanság. Sok éve szeretjük már őt, közéletünk színes figurája. Ne keressük a kákán a csomót, a bólogatással be nem tömhető mentális hiátust, ne hánytorgassuk fel üdítően csacsi megnyilvánulásait, hisz ez csupán a jól ismert honi politikai kontraszelekció.

Ráadásul tanul is belőlük, hisz a Kereszténydemokrata Nemlétező Néppárt elnöke egy szót sem szólt tavaly az Országgyűlésben – talán már tudja: ha hallgat, akár bölcs is maradhat. Nyilvánvaló, hogy rajta, párttársain és hívein nem foghat egy súlyos tudományetikai vétség. Vegyünk inkább példát róla!

Simogassuk meg gyermekeink buksiját, ha lesnek vagy puskáznak egy dolgozat megírásánál, idézzük fel nekik Dr. Semjén Zsolt sármját, dőljünk hátra elégedetten a fotelben és merengjünk el azon, hogy egyszer a mi fiúnkból is lehet miniszterelnök-helyettes.